A Devizakölcsönök ügyében okfejtés

Nos az okfejtést a polgári perben is lehet használni , én ugyan nem tudom, hogy a számítás helyes e , csak annyit tudok , hogy a  visszafizetendő összeg legalább 1/3-ával megemelkedett ! 

Igaz, hogy  "nagylelkűen"  a visszafizetendő időt duplájára emelték ,  kitolták , úgyhogy majdnem még-egyszer annyi idő alatt kell a kölcsönt fizetni , mint az eredeti szerződésben volt és a kölcsönt forintosították , de a kamatot usgue 8 %.-ban állapították meg !! Igaz, hogy a személyi kölcsönök kamata is 7,9-8 % körül mozog !

Lapos Erika Miskolci Járásbírósági szám: 18.P.21.200/2016/28.

3525 Magyarország

International Court of Justice

Peace Palace

Carnegieplein 2

2517 KJ The Hague

The Netherlands

Telefon: +31 70 302 23 23

FAX: +31 70 364 99 28

International Criminal Court Hague

Netherlands To whom it may concern

Oude Waalsdorperweg 10,
2597 AK Den Haag,
Hollandia

Tárgy: Feljelentés.

Magyarországon devizahitelezéssel kapcsolatosan a kölcsönt nyújtó bankok, így az OTP Bank Nyrt. is az adósok terhére

1./ a Btk. 267. §-n rögzített tiltott szerencsejáték szervezése vétségét,

2./ a Btk. 330/A. §-n rögzített uzsora-bűncselekmény bűntettét,

3./ a Btk. 318. §-n rögzített csalás bűntettét,

4./ a Btk. 155. §-n rögzített népirtás bűntettét követték el.

A bűncselekmények halálos áldozatainak száma meghaladta már a 13.000 főt, ebből 4.800 – 5000 fő, azok, akik önkezűleg vetettek végett életüknek.

1./ A Btk. 267. § „Aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”A tiltott szerencsejáték szervezése vétségét, azzal követték el, hogy a devizahiteles szerződésekbe beletették a kimenetelre történő fogadást, az adós tudta, és akarata ellenére, melyre nem rendelkeztek állami engedéllyel. Így nem csak a Ptk. 204. §-ban rögzített bírósági úton nem érvényesíthető követelésről van szó, hanem bűncselekményről is.

2./ a Btk. 330/A. § „Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által – jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A pénz használati díja a kamat, vagyis minden, amit a felvett kölcsönön felül visszafizetünk a bank részére – függetlenül attól, hogy ez minek van minősítve – az kamat. Ennek a magas szintje, nem csak az egyoldalú kamatemelésből, a költségek devizában történő számításából, a nem létező tranzakció díjából, hanem a kimenetelre történő fogadásból, illetve a fix törlesztő részlet miatt magas tőke felhalmozódásból is ered. Ugyanakkor a bankok kihasználták az adósok rászorult helyzetét, mert csak ezeket a hiteleket kínálták az ügyfeleiknek.

3./ a Btk. 318. § „(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(7)⁸⁷² A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon, követik el.”

Csalás bűntettét a bank, a devizahitelezéssel az adósokat tévedésbe ejtette, és tévedésben is tartotta, jogtalan haszonszerzés végett, és ezzel olyan kárt okozott az adósoknak, hogy azok elveszítették lakásaikat, jövedelmeiket, állásaikat, vagyis fizető képtelenné váltak.

4./ a Btk. „155. § (1)³²⁴ Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

a) a csoport tagjait megöli,

b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,

c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,

d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,

e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,

bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A bankok az adósaikat olyan életfeltételek közé kényszerítették, hogy azok kipusztulásához vezet, és vezetett, mert tény hogy 13.000 halálos áldozata van a devizahiteleknek, majd kétezer család vált hajléktalanná, több ezer a devizahitel miatti válások, családok szétszakadása, a külföldi munkavállalások miatt is. Az eladósodott családoknál a születési arány is jelentősen csökkent.

A bank, mint jogi személy büntetőjogilag nem vonható felelősségre, de annak jelenlegi, és szerződéskori vezetője, tulajdonosa, igazgatója igen:

Dr. Csányi Sándor OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója 1992-től, napjainkban is.

Felelősségre vonását kérem a bank korábbi jogi képviselőjének is, dr. Barna Péternek, (Miskolc 2. számú ügyvédi iroda) 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 10. sz. alatti székhellyel, valamint Dr. Kiss Istvánnak, H-3530 Miskolc Arany János utca 11-13.I/40. sz. alatti székhellyel, akik a népirtásban társ tettesek. Segítenek a banknak – folyamatban lévő bűncselekményét – befejezni, a bíróságon keresztül érvényesíteni azzal, hogy az extraprofitot a bank részére a „devizahiteles” peren belül megszerezze.

Valójában a bankok az adósokkal szemben, a kölcsön szerződésben számtalan jogsértést követtek el, de én csak azzal a három, plusz eggyel kívánok foglalkozni, ami fenti bűncselekmények elkövetését alátámasszák. A három, amit már a Kúria is elismert:

1. A tranzakció nélküli deviza árrés alkalmazása, amikor azt állítva, hogy a bank, „mintha” kifizette volna a devizát az adós részére, és az adós „mintha” forintra történő váltás céljából befizette volna a bankba a CHF-t.

2. Az egyoldalú kamatemelés, amit szabad a banknak, nem szabad az adósnak, amit a Kúria szintén elismert, illetve az országgyűlés is törvényben rögzítette, hogy az egyoldalú kamatemelés semmis.

3. A banki költségek devizában történő megfizetése akkor, amikor Magyarországon a munkadíját forintban kell megfizetni.

+ 1.    Amit még nem ismert el az igazságszolgáltatás, de tény, hogy a devizahitelt kibocsátó bankok kölcsönszerződése – tartalma szerint (Art.1.§ /7/ bek.) – arra kényszeríti az adóst, hogy részt vegyen a bank által szervezett hosszúlejáratú kimenetelre történő fogadássorozatban.

Mindezek a bűncselekmények nem jöttek volna létre, ha Magyarországnak nem ilyen népellenes miniszterelnöke van, mint Orbán Viktor, és ilyen „világ legkorruptabb” főügyésze van, mint Polt Péter, és ilyen kapzsi bankárja van, mint Csányi Sándor. Akik:

· Szándékosan akadályozták az adósok feljelentéseinek kivizsgálását, és a büntető eljárás kezdeményezését a bankárok ellen.

· Akik hivatali nyomást gyakoroltak a Kúria tevékenységére az EU-s jogszabály kijátszása érdekében meghozatott jogegységi határozatokért.

· Akik az országgyűlésre is hatást gyakorolva elérték, hogy a képviselők megszavazzanak olyan törvényt, mellyel a bankok bűncselekményeit törvényesítik, és megállapítják, hogy a bankok nyertek a kimenetelre történő fogadáson 256,47 Ft/CHF árfolyamon, tétszorzóval (odds).

Ők hárman: Orbán Viktor, Polt Péter, Csányi Sándor a fő bűnelkövetői ennek a népirtásnak, ami Magyarországon jelenleg is folyamatban van és a halálos áldozataik meghaladták már a 13.000 főt, melyből 4.800-5.000 ezer azok száma, akik önkezűleg vetettek véget az életüknek. Több ezer család vált hajléktalanná. Orbán Viktor és Hitler Adolf között az a különbség, hogy Hitler más népek kiirtását végezte, Orbán, pedig saját választóit pusztítja, az EUB Bankkal kötött paktum alapján is, mellékelem a paktum lényegét. Polt Péter Legfőbb ügyész, pedig minden Fideszes politikai bűnöző bűncselekményeit korrupt módon eltussolja, de ugyanakkor azokat, akik ezeket a bűncselekményeket feltárni igyekeznek, életfeltételeikben ellehetetleníti, és koholt vádak alapján koncepciós pereken belül elítélteti, akár vád hiányában is. Egy ilyen konkrét ügy, amikor a vád terrorcselekménnyel való fenyegetés volt, de nem állt meg, akkor a Kúria megváltoztatta a bűncselekmény minősítését emberölés előkészületére, ami soha nem volt vád. Az elítéltnek ez ellen az ítélet ellen nem volt jogorvoslati lehetősége.

A népirtásban társ tettesek a Kúria jogegységi határozatát aláíró bírók is, akik a miniszterelnökkel kötött paktumnak megfelelően hoztak olyan – bíróságokra kötelező – jogegységi határozatot, melynek alapján a devizahiteles adós áldozatoknak esélyük sincs pert nyerni, sőt a veszteséget tovább növelhetik a bírósági illetékkel, és a perköltséggel.Külön kiemelném a 2/2014. PJE határozat 1. pontja szerint „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége fő szabályként NEM VIZSGÁLHATÓ”.

Ez a jogegységi határozat egyértelműen rögzíti, hogy a bankok szerződéskötéskor tévedésbe ejtették az ügyfeleiket azzal, hogy számukra kedvezőbb kamatmértékű hitelt ajánlanak. Ugyanis ekkor nem közölték velünk, hogy ennek „ellenében” az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, és azt sem, hogy lesz árfolyamkockázat, mint ahogyan nem is volt, hanem csak egy hosszú lejáratú kimenetelre történő fogadás volt. Tévedésbe ejtették azzal is a fogyasztókat, hogy folyamatosan árfolyamkockázatról beszélnek: kormányzati, bírósági, országgyűlési, közjegyzői stb. szinteken, holott árfolyamkockázatról szó sincsen, ugyanis az adósokat belekényszerítették egy hosszúlejárató – havi három tétet is igénybevevő – kimenetelre történő fogadássorozatba. Ebben a fogadásban az adósok akaratuk ellenére, tudtuk nélkül minden hónapban három fogadáson vesznek részt:

· Havi záró egyenleggel fogadtattak, ami a legnagyobb mértékű veszteséget okozták az adósok számára (4 millió forintos hitelnél, egyetlenegy forint CHF eltérés már 26.717 Ft nyereményt jelent a bank számára)

· A kamattartalomra is fogadtatták az adósokat, ugyanis a záró egyenleg alapján létrejött nyereménynek a tétszorzója alapján 132 Ft további nyereményt jelent a bank részére, a másik oldalon, pedig az adós részére veszteséget.

· A törlesztő részletet is fogadásra kellett föltenni, ami azt jelenti, hogy 25.750 Ft esetében a befizetett összeg, csak 25.579 Ft-ot ér, ami további 171 Ft nyereményt jelent szintén a banknak. Kiemeljük, hogy ez csupán egyetlen forintos CHF árfolyam eltérés esetén áll fenn egy hónapban. Összességében 27.020 Ft nyereménye van a banknak egyetlen hónap alatt, egyetlen forintos árfolyam változásnál. Aminek a következtében a 4 millió forintos adósság fölmehet 24-25 millió forintra a 300 hónapos futamidő végére. Az eredeti, szerződésben rögzített 7.725.000 Ft teljes fizetési kötelezettség helyett.

A jogegységi határozat meghozatalában az alábbiakban felsorolt bírók vettek részt:

Dr.Darák Péter s.k. a jogegységi tanács elnöke
Dr.Vezekényi Ursula s.k. előadó bíró
Dr.Almásy Mária s.k. bíró
Dr.Baka András s.k. bíró
Dr.Bartal Géza s.k. bíró
Böszörményiné dr.Kovács Katalin s.k. bíró
Dr.Csentericsné dr.Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró
Dr.Csiki Péter s.k. bíró
Dr.Csőke Andrea s.k. bíró
Dr.Csűri Éva s.k. bíró

Dr. Erőss Monika bíró
Dr.Farkas Attila s.k. bíró
Dr.Harter Mária s.k. bíró
Dr.Havasi Péter s.k. bíró
Dr.Kemenes István s.k. bíró
Dr.Kiss Gábor s.k. bíró
Dr.Kollár Márta s.k. bíró
Dr.Kovács Zsuzsanna bíró
Dr.Kőrös András s.k. bíró
Dr.Madarász Anna s.k. bíró
Dr.Makai Katalin s.k. bíró
Dr.Mészáros Mátyás s.k. bíró
Dr.Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró
Dr.Molnár Ambrus s.k. bíró
Dr.Orosz Árpád s.k. bíró
Dr.Osztovits András s.k. bíró
Dr.Pataki Árpád s.k. bíró
Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes s.k. bíró
Dr.Puskás Péter s.k. bíró
Dr.Simonné dr.Gombos Katalin s.k. bíró
Dr.Szabó Klára s.k. bíró
Dr.Szentpéteriné dr.Bán Erzsébet s.k. bíró
Dr.Szűcs József s.k. bíró
Tamáné dr.Nagy Erzsébet s.k. bíró
Dr.Török Judit s.k. bíró
Dr.Udvary Katalin s.k. bíró
Dr.Varga Edit s.k. bíró
Dr.Wellmann György s.k. bíró
Dr.Zámbó Tamás s.k. bíró
a jogegységi tanács tagjai

Feljelentésünket kiterjesztjük továbbá azokra az országgyűlési képviselőkre is, akik társ tettesei a bankár maffiának, és megszavazták a „forintosítási” törvényt, vagyis törvényesítették a bankárok bűncselekményeit, és rögzítették a nyeremény odds-ot a „Kimenetelre történő fogadásban” 256,47 Ft/CHF-ben. Ezzel kiszolgáltatták választóikat a bankár cápáknak és felgyorsították a magyar nép irtását.

T/6241:Egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről.

Az alábbiakban felsorolt országgyűlési képviselők IGEN-el szavaztak a forintosítási törvényre.

1	Ágh Péter (Fidesz)	igen	2	B. Nagy Lászó (Fidesz)	igen
3	Balla György (Fidesz)	igen	4	Balla Mihály (Fidesz)	igen
5	Bányai Gábor (Fidesz)	igen	6	Bartos Mónika (Fidesz)	igen
7	Becsó Zsolt (Fidesz)	igen	8	Bencsik János (Fidesz)	igen
9	Dr. Bene Ildikó (Fidesz)	igen	10	Bíró Márk (Fidesz)	igen
11	Bodó Sándor (Fidesz)	igen	12	Boldog István (Fidesz)	igen
13	Bóna Zoltán (Fidesz)	igen	14	Budai Gyula (Fidesz)	igen
15	Csenge Zalán Zsolt (Fidesz)	igen	16	Cseresznyés Péter (Fidesz)	igen
17	Csizi Péter (Fidesz)	igen	18	Csöbör Katalin (Fidesz)	igen
19	Czerván György (Fidesz)	igen	20	Dr.Czomba Sándor (Fidesz)	igen
21	Dankó Béla (Fidesz)	igen	22	Demeter Zoltán (Fidesz)	igen
23	Dunai Mónika (Fidesz)	igen	24	Farkas Flórián (Fidesz)	igen
25	Farkas Sándor (Fidesz)	igen	26	Dr. Fónagy János (Fidesz)	igen
27	Font Sándor (Fidesz)	igen	28	Dr. Galambos Dénes (Fidesz)	igen
29	Gelencsér Attila (Fidesz)	igen	30	Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)	igen
31	Gyopáros Alpár (Fidesz)	igen	32	Györffy Balázs (Fidesz)	igen
33	Hadházi Sándor (Fidesz)	igen	34	Halász Sándor (Fidesz)	igen
35	Hende Csaba (Fidesz)	igen	36	Dr. Hoppál Péter (Fidesz)	igen
37	Horváth István (Fidesz)	igen	38	Horváth László (Fidesz)	igen
39	Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)	igen	40	Jakab István (Fidesz)	igen
41	Dr. Kerényi János (Fidesz)	igen	42	Kontrát Károly (Fidesz)	igen
43	Kósa Lajos (Fidesz)	igen	44	Dr. Kovács József (Fidesz)	igen
45	Kovács Sándor (Fidesz)	igen	46	Kövér László (Fidesz)	igen
47	Kubatov Gábor (Fidesz)	igen	48	Kucsák László (Fidesz)	igen
49	L. Simon László (Fidesz)	igen	50	László Tamás (Fidesz)	igen
51	Manninger Jenő (Fidesz)	igen	52	Dr. Mátrai Márta (Fidesz)	igen
53	Dr. Mengyi Roland	igen	54	Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)	igen
55	Dr. Nagy István (Fidesz)	igen	56	Németh Szilárd István (Fidesz)	igen
57	Németh Zsolt (Fidesz)	igen	58	Nyitrai Zsolt (Fidesz)	igen
59	Pánczél Károly (Fidesz)	igen	60	Dr. Pesti Imre (Fidesz)	igen
61	Petneházi Attila (Fidesz)	igen	62	Pócs János (Fidesz)	igen
63	Pogácsás Tibor (Fidesz)	igen	64	Dr. Pósán László (Fidesz)	igen
65	Potápi Árpád János (Fidesz)	igen	66	Dr. Répássy Róbert (Fidesz)	igen
67	Révész Máriusz (Fidesz)	igen	68	Riz Gábor (Fidesz)	igen
69	Rogán Antal (Fidesz)	igen	70	Dr. Salacz László (Fidesz)	igen
71	Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)	igen	72	Dr. Simon Miklós (Fidesz)	igen
73	Simon Róbert Balázs (Fidesz)	igen	74	Simonka György (Fidesz)	igen
75	Szabolcs Attila (Fidesz)	igen	76	Szatmáry Kristóf (Fidesz)	igen
77	Dr. Szücs Lajos (Fidesz)	igen	78	Tállai András (Fidesz)	igen
79	Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)	igen	80	Tasó Lászó (Fidesz)	igen
81	Tessely Zoltán (Fidesz)	igen	82	Tiffán Zsolt (Fidesz)	igen
83	Dr. Tilki Attilá (Fidesz)	igen	84	Törő Gábor (Fidesz)	igen
85	Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)	igen	86	Tuzson Bencze (Fidesz)	igen
87	Vamtara Gyula (Fidesz)	igen	88	Varga Gábor (Fidesz)	igen
89	Varga József (Fidesz)	igen	90	Varga Mihály (Fidesz)	igen
91	Vargha Tamás (Fidesz)	igen	92	Dr. Vas Imre (Fidesz)	igen
93	Vécsei László (Fidesz)	igen	94	Vígh László (Fidesz)	igen
95	Vinna Győző (Fidesz)	igen	96	Dr. Völner Pál (Fidesz)	igen
97	Witzmann Mihály (Fidesz)	igen	98	Dr. Zombor Gábor (Fidesz)	igen
99	Zsigó Róbert  (Fidesz)	igen	100	Dr. Aradszki András (KDNP)	igen
101	Firtl Mátyás (KDNP)	igen	102	Földi László (KDNP)	igen
103	Dr. Hargitai János (KDNP)	igen	104	Harragh Péter (KDNP)	igen
105	Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)	igen	106	Hollik István (KDNP)	igen
107	Dr. Latorcai János (KDNP)	igen	108	Móring József Attila	igen
109	Dr. Rétvári Bence (KDNP)	igen	110	Dr. Semlyén Zsolt (KDNP)	igen
111	Dr. Simicskó István (KDNP)	igen	112	Soltész Miklós (KDNP)	igen
113	Szászfalvi László (KDNP)	igen	114	Dr. Velkey Imre (KDNP)	igen
115	Kész Zoltán (független)	igen

Feljelentjük Dr. Fazekas Csaba r. szds-t Miskolci Rendőrkapitányság jogászát, és Dr. Székely György ügyészt, a Miskolci Ügyészség büntető ügyészét, valamint Dr. Dósa Ágnest a Miskolci Járásbíróság büntető bíráját, akik a fenti bűncselekmények ügyében 2012. szeptember 18-án tett – 4.300 aláírással megerősített – feljelentésünket elutasították.

A bűnelkövetők közé tartozik a jelen per bírója is dr. Kőváriné dr. Vágási Erika is, és minden devizahiteles bíró, akik tudomásunkkal több képzést kaptak (az első 2013. 07.10-én volt) arra, hogy hogyan kell figyelmen kívül hagyni az igazságosságot képviselő, és a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos tisztességes törvényeket. Helyettük, a Kúria elrendelte, hogy a tényállás nem vizsgálható és a devizahiteles (DH-1, "Kúria”, 2014. évi XVIII számú, és a DH-2, „Forintosítási” 2014. évi XL. számú, és DH-3, „Elszámolási” 2015. évi CXLV. számú) törvényt kell alkalmazni. Ezek a bírók a hivatásuk megtartása érdekében, ellenállás nélkül, esküjüket megszegve teljesítik a tőlük elvárt jogtiprást, és ítéleteikkel részt vesznek a népirtásban, így ők is társ tettesek a bank bűncselekményeiben.

Dr. Wellmann György Kúria Polgári kollégium elnökének, aki hivatali visszaélés, és népirtás bűncselekményt bizonyítottan elkövette, és még mindig nem a börtönben van, hanem ítéleteket hoz ártatlan, adós áldozatok, és családjaik ellen. Valamint az utasításának, jogegységi határozatainak megfelelően népirtó ítéleteket hoznak az alárendelt bírók is.

Ez vonatkozik a másodfokon eljárni készülő Miskolci Törvényszék tanács tagjaira: Dr. Tóth Imre tanácselnökre, Dr. Demeter Gábor bíróra, Dr. Szrogh Csaba bíróra, akik a bűncselekményt tartalmazó DH-1-3 törvények, és a devizahitellel kapcsolatos jogegységi határozatok hatálya alatt végzik a tevékenységüket. Ők nem átlagos képességű emberek, jogot végeztek, a jogi gyakorlattal rendelkeznek. Tehát nekik tudniuk kell, hogy a devizahiteles kölcsönszerződések bűncselekményt a fent írt bűncselekményeket tartalmazzák. Helyesen akkor járnának el, ha addig nem vállalnának ilyen ügyeket, vagy felfüggesztenék az eljárást, még ezeket a törvényeket, határozatokat hatályon kívül nem helyezik.

Feljelentjük még – az ügyünkben közvetlenül nem tevékenykedő – Czukorné Dr. Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét, aki azt írta az alsóbb fokú bíróságoknak, hogy a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb le kellene LOHASZTANI a devizahiteles fogyasztók reményeit, amelyeket az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete után táplálnak.

Az alábbiakban a devizahiteles kölcsönszerződés fogadás tartalmának bizonyítását részletezzük, amelyet az ügyben I. fokon eljáró dr. Kőváriné dr. Vágási Erika, mint a bankárok bűntársa, nem vett figyelembe az I. fokú eljárás során, a bizonyítási indítványunk elutasítása nélkül megfosztott a bizonyítási jogunktól.

Ptk. 204. § (1) bekezdés a-b pontja: "Bírósági úton nem lehet érvényesíteni:

a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;(mivel a devizahiteles szerződések tartalmuk szerint nemcsak kölcsönszerződések, hanem – engedély nélküli – „kimenetelre történő fogadást” is tartalmaznak, így az CHF árfolyam változásból keletkezett extraprofit, bírósági úton nem érvényesíthető.) Ide tartozik az is, hogy az Art. 1. § (7) szerint „A szerződést …. valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.” Tudni kell, hogy a devizahiteles szerződések tartalmuk szerint kölcsön szerződést, és a „kimenetelre történő fogadást” tartalmaz (az árfolyamkockázatnak hazudott szolgáltatás, jogcím, és jogalap nélküli tevékenység nem része a szerződésnek). A kölcsönnel nem CHF-t bocsátottak az adós rendelkezésére, és nem is CHF-ben fizeti, a CHF csak, mint (tét)szorzó (odds) szerepel a fogadásban, semmi más szerepe nincs, és nincs semmi féle kockázat, illetve kockázati veszteség, (ugyanis nem kockázati, hanem szerencse elemeket tartalmaz) csak fogadás létezik, és a nyereménnyel biztosított banki extraprofit.

„b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket”; (gyakorlatilag a bank a rendelkezésre bocsájtott kölcsön összeget sem követelheti, mert azt nem csak fogadásra adta, hanem a fogadást feltételül szabta. A bank tudomással bírt arról, hogy a hitel teljes összege fogadásra lesz felhasználva, mert ő szervezte. Arra a tényre, hogy erről nem tájékoztatták az adóst, az a bizonyíték, hogy ezt még most is tagadják, és ez arra is bizonyíték, hogy erre engedélyük sem volt.)

(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; (forgalmi engedélybe, és ingatlan-nyilvántartásba lévő jelzálogjog bejegyzés semmis.)

(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni. (elméletben, ha a bíróság független lenne, és nem korrupt, /a hivatali hatalommal visszaélő, népirtás társ tettesi minőségben elkövető dr. Wellmann György Kúria polgári kollégiumának elnöke által utasított/ akkor ezeket a kereseteket, mind elvesztenék a bankok)

Tudni kell: a deviza kölcsönöket forintban bocsátották az adós rendelkezésére, és az adós, pedig szintén forintban törlesztett. Deviza még papíron sem létezett, nemhogy látta volna valaki (adós, banki ügyintéző, közjegyző), így ez egy Forint hitel. Nézzük meg, hogy a „konkoly hogyan keveredett a búzában.” vagyis mi a szerepe a CHF-nek a Forint hitelben, Egy szerepe van: Ő adja az Tétszorzót (odds) a „kimenetelre történő fogadáshoz”.

Ha nincs deviza, vagyis a CHF soha nem volt (egy pillanatra sem) az adós tulajdona, de a bank sem használta a kölcsönnel kapcsolatosan, akkor logikus, hogy nincs kockázat, az árfolyamváltozás miatt, mert annak semmi köze nincs a hitelekhez. A devizahitel nem tartalmaz árfolyam kockázatot, hanem tartalma szerint (Art. 1.§ (7) kölcsön szerződés, és „kimenetelre történő fogadás”. De a bank ezt tagadja, ami bizonyíték arra, hogy erre engedéllyel nem rendelkeztek.

Ismerni kell a Szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt (1991. évi XXXIV. tv.) az 1. § (1) szerint „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénzfizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés, vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ. (2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is.”

A 28/A. §²⁰⁵ (1) rögzíti, hogy a „Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék”

A szerencsejátéknak van sorsoláson, és a fogadáson alapuló fajtája. A sorsolás lehet szám sorsolás, vagy sorszám sorsolás, ezzel nem foglalkozunk. A fogadás lehet bekövetkezésre, vagy kimenetelre. A bekövetkezésnek két kimenetele lehetséges, megtörténik valami, vagy nem. A kimenetelre történő fogadásnál olyan eseményre fogadunk, amikor a fogadni kívánt esemény biztosan bekövetkezik, de a bekövetkezés módjai változnak. Pl. a legismertebb a gólra történő fogadás: hazait kell megjelölni a Tipp-mix-en, ha arra tippelünk, hogy a meccsen 0-1 gól fog születni, döntetlent kell megjelölni, ha arra tippelünk, hogy 2-3 gólt rúgnak a játékosok, és vendégre kell jelölni, ha arra tippelünk, hogy 4, vagy annál több gólt rúgnak a mérkőzésen a csapatok összesen.

A fogadás áll a tétből, a szorzóból (odds) és a nyereményből:

1. a tét az az pénzösszeg, amit a játékos befektet a játékban való részvétel érdekébe, valójában csak a játékban való részvételi jogot szerzi meg, és nem a nyereményt vásárolja meg.

2. a szorzó (odds) az az Oddsmesterek által meghatározott szám, amivel a tétet kell megszorozni az esemény bekövetkezésekor, vagy az eltalált kimenetelkor a nyeremény összegének megállapítása érdekében.

3. nyeremény az a pénzösszeg, ami a játékost (fogadót) megilleti meghatározott tét fizetése, és a fogadott esemény bekövetkezése, vagy kimenetel eltalálása esetén.

Devizakölcsönöknél:

1. a tét, a teljes hitel, későbbiekben, pedig a teljes hitel kamattal, kezelési költséggel és a fogadás kimenetelének megfelelő „nyereménnyel” összevont összeg.

2. a szorzó maga a devizaárfolyam (mivel itt a deviza soha nem lesz az adós tulajdona, mert soha nem bocsájtották rendelkezésére) mint a deviza forex-nél

3. a „nyeremény” pedig a devizaárfolyam változással arányosan módosított devizában nyilvántartott kölcsön egyenleg.

A CHF-s hiteleknél a bekövetkezésre való fogadás az lenne, hogy módosul a CHF árfolyama az egyenlegzáráskor, vagy nem?! De itt nem erre fogadunk, hanem arra, hogy milyen mértékben módosul, vagyis a kimenetelre. Azaz, Ft/CHF árfolyam adja az oddsot, a szorzót.

A CHF árfolyam helyett alkalmazhatták volna odds-ként az „egyenleg záráskori” szerződéskötéskor született csecsemő súlyának gyarapodását, vagy a KSH által kiadott infláció értékét, esetleg az átlagbér alakulását, amiről nyilvánvaló, hogy hogyan alakul, illetve aminek az alakulására nem hivatalosan, de hatással tud lenni a bank.

A hitel CHF-ben van egész hónapban nyilvántartva: Pl 4.000.000 Ft-t vett fel valaki az 150 Ft/CHF-l számolva 26.667 CHF.

Egyenlegzáráskor ezt első lépésként átváltják forintra, ami azt jelenti, hogy csak egy forint változás esetén is a meglévő tartozásod, már nem 4.000.000 Ft, hanem 4.026.667 Ft lesz, és erre számolják a kamatot, a kezelési költséget, és végül levonják a befizetett törlesztő részletet. Így kiderül, hogy – az előre megállapított törlesztő részlet nem fedezi ezeket a „járulékokat” (árfolyam, kamat, kezelési költség).

Ebből következik, hogy 60 hónap után – törlesztő részletek rendes, rendszeres megfizetése esetén is 8.000.000 Ft lesz az egyenleg.

Befektetés fogalma: értéknek, munkának, pénznek, hasznos, jövedelmező célra történő fordítás, felhasználása. Az érték és a munka befektetéssel nem foglalkozunk, de a pénzügyivel igen.

Pénzügyi befektetés az olyan ügylet, amely során a befektetni kívánó személy (vagy szervezet) megvásárolja valamely kibocsátó pénzügyi szervezetpénzügyi eszközét. Pénzügyi eszköz kibocsátója, garanciát vállal pénzügyi eszközeiért.

A pénzügyi befektetéseket két nagy csoportra osszuk: Kockázati elemen, és szerencse elemen alapuló pénzügyi befektetésekre.

· Kockázati elemen alapuló befektetés, amikor a hasznossága a felek tevékenységének is függvénye, és a pénzügyi eszköz a befektető tulajdona lesz. Mivel a CHF soha nem volt a deviza adós tulajdona, és sem a bank, sem az adós nincs hatással az árfolyamra, (ha még is bizonyítottá válna, hogy a bank az árfolyamra hatással van, akkor csalásról beszélünk) így ezzel sem foglalkozunk.

· Szerencse elemen alapuló befektetés, amikor a hasznossága a felek tevékenységétől független, a pénzügyi eszköz nem lesz a tulajdona a befektetőnek, mert a befektetéssel nem a terméket, hanem a szolgáltatásban való részvételi jogot szerzi meg.

A szerencse elemeken alapuló befektetésnek két fajtája van:

1. Sorsolás. (szám-, és sorszám-sorsolás, valamint a

2. Fogadás (Jövőbeli esemény véletlen BEKÖVETKEZÉSÉNEK, és a jövőbeli esemény KIMENETELÉNEK eltalálására

A deviza nyilvántartású kölcsönt adó bank már akkor elveszítette a kamatra, kezelési költségre, és tőke visszatérítésére való jogosultságot, amikor az első egyenleg CHF-re történő ÁTSZÁMÍTÁS-a (konvertálása) helyett, a kimenetelre történő fogadásnak megfelelő TÉTSZORZÁS-t alkalmazta.

ÁTSZÁMÍTÁS-nál az előző havi forint egyenlegből levonják a törlesztést, és hozzáadják az eltelt napok számára eső kamatot, végül az így kapott forint egyenleget átszámolják CHF-re, az adóság ettől nem változik.

sorszám	napok	egyenleg	éves kamat	kamat 30 napra	befizetés	egyenleg forintban	Árfolyam	CHF
						400000	150	26666,7
1	30	4000000	240000	19726,03	25750	3993976	151	26450,17
2	30	3993976	239638,6	19696,32	25750	3987922	152	26236,33
3	30	3987922	239275,3	19666,47	25750	3981839	153	26025,09

TÉTSZORZÁS-nál az előző havi CHF egyenlegnek számolják az eltelt napok számára eső kamatát, a befizetett törlesztő részletet átszámolják az aktuális árfolyammal CHF-re, és a nyitóegyenleghez, hozzáadják a kamatot, illetve levonják a CHF-ben számolt részletet, és megkapják a záró egyenleget CHF-ben.

sorsz	napok	egyenleg	éves kamat	kamat 30 napra	befizetés forint	befizetés CHF	Záró egyenleg CHF	Árfolyam	Záró E Forint
							26666,7	150	4000000
1	30	26666,7	1600,0	131,5	25750	170,5	26627,6	151	4020779
2	30	26627,6	1597,6	131,3	25750	169,4	26589,5	152	4041617
3	30	26589,5	1595,3	131,1	25750	168,3	26552,4	153	4062519

Jól látható, hogy a TÉTSZORZÁS-nál háromszor ér el nyereményt a bank, pl, az első hónap:

1. a nyitóegyenlegnél, mert nem 4.000.000 Ft lesz, hanem 26.666.7 CHF 151 Ft-l számolva már 4.026.666,7 Ft-ra nő.

2. majd a kamat tartalomnál, a 131,5 CHF = 19.857,5 Ft, a 19.726,0 Ft helyett, vagyis 131,5 Ft a bank nyereménye, az adós vesztesége.

3. végül a törlesztő részlet befizetésekor, tétszorozza a CHF-el vagyis osztja az árfolyammal így 170,5 CHF lesz, ami eredeti árfolyammal számolva, csak 25.579,4 Ft, ami a bankárnak újabb 170,5 Ft nyereményt, az adósnak vesztest okoz.

Összességében már az első hónapban a bank azáltal, hogy nemÁTSZÁMÍTÁS-t végez, hanem fogadásnak megfelelő tétszorzást a3.993.976 Ft-s egyenleget (csak egy forint árfolyam változással, 1/151-d rész) 4.020.779 Ft-ra változtatja, ami azt jelenti, hogy 26.803,2 Ft nyereséget könyvelhet el, ami több, mint az egyhavi törlesztő részlet.

Három hónap alatt egy-egy forint árfolyam változásnál, már: 80.679,9 Ft-l nőtt a tartozás úgy, hogy 77.250 Ft befizetés történt, vagyis a bank kimenetelre történő fogadás miatti nyereménye: 157.929,9 forint.

Vádoljuk a bankárokat:

- Csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, és uzsora-bűncselekmény elkövetésével, az adós terhére, számviteli csalás elkövetésével, az államterhére.

Kik a társ tetteseik? A kormány, az országgyűlés, a bíróságok, az ügyészek, a közjegyzők, a végrehajtók, és a rendőrök.

A devizahiteles kölcsönszerződések, kölcsönszerződést és kimenetelre történő fogadást is tartalmaznak, ezért figyelemmel a Ptk. 204. § (1) bek. a./ pontja alapjára, bírósági úton nem érvényesíthetők, mert játékból, fogadásból eredő követelések. 
A b./ pont alapján kifejezetten játék, vagy fogadás céljára ígért, vagy adott kölcsönből eredő követeléseket sem lehet bírósági úton érvényesíteni. 
Tudni kell, hogy a bank szervezte a fogadást, állami engedély nélkül, és fogadásban való részételt, kifejezetten feltételül szabta a kölcsön felvételének.

Az ilyen követelés iránti keresetet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f./ pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha pedig a kérelem, fizetési meghagyásra irányul, annak teljesítését meg kell tagadni.
Ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a./ pontjára tekintettel meg kell szüntetni. Így kell eljárni még akkor is, ha az adós a tartozást elismerte. Az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 18.§ (2) bek. alapján, meg kell tagadni.

A Ptk. 204. § (3) bek. szerint "Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető hivatalból kell figyelembe venni," vagyis a független bírónak, akkor is így kell eljárni, ha a jogban nem járatos adós erre nem hivatkozik, a kérelme nem terjed ki.

Köztudott, hogy az országgyűlési képviselők nagy részének, (függetlenül, hogy jobb, vagy baloldali) devizában van a megtakarított pénze, így mitől várhatja a devizahiteles áldozat, hogy a forint erősödni fog?!?!?!

Ez a táblázat mutatja, hogy a politikus-bankár maffia hogyan tette tönkre a magyar forintot, fizetőeszközt, annak érdekében, hogy a devizaadósokat még nagyobb nyomorba döntse és olyan életfeltételek közé kényszerítse, ami annak kipusztulásához vezet.

Itt kell megjegyezni, hogy az Orbán kormány a forintosítási törvény meghozatala előtt a CHF árfolyamát 320 Ft fölé emelte azért, hogy azt a látszatot keltse, hogy ő a devizahitelesek megmentője, de valójában napi árfolyamon forintosította a „devizahiteleket”, ami valójában forinthitel.

Link 

Az alábbi grafikon 2000. szeptember 28-tól mutatja a CHF árfolyamot, ezzel a grafikonnal csapták be a devizaadósokat, illusztrálva azt, hogy az árfolyam 175 Ft-ról lement a CHF árfolyam 148 Ft-ig, hét év alatt. Köztudott, hogy 2007-ben kötötték a legtöbb szerződést. Ezzel azt kívánták sugallni ügyfeleiknek, hogy érdemes felvenni a devizahiteles kölcsönöket, mert akár a kamatot sem, sőt a teljes tőkét sem kell visszafizetni a forint erősödése miatt.

Az első grafikon az OTP Bank Nyrt. hivatalos honlapjáról van ki nyomtatva, a második pedig ugyanerről a Weboldalról szerzett adatok alapján készült 2012. augusztusában.

Ez a táblázat bizonyítja, hogy a kimenetelre történő fogadás is befektetés és azt, hogy a fogadásnál a nyeremény nem lesz a befektető tulajdona (nincs devizakereskedés) csak játékban való részvételi jogot szerzett (szolgáltatásban vesz részt) a nyeremény csak meghatározott véletlen esemény bekövetkezésekor, illetve az esemény kimenetelének eltalálása esetén lesz a fogadó tulajdonosa a nyereménynek.

Szükségesnek látszik megjegyezni – bírósági ítéletekből szerzett tapasztalatok alapján – hogy az a téves nézet alakult ki, bírósági körökben, „megállapítható, hogy kizárólag a felperesi jogelőd (bank) bocsátott pénzt az alperes (adós) rendelkezésére, míg az alperes a felperesi jogelődnek nem.Ennek megfelelően a bíróság nem találta alaposnak a mögöttes befektetési ügyletre történő alperesi hivatkozást.”Ezt cáfolandó: az adós a kimenetelre fogadás tétjeként a bank által rendelkezésére bocsátott kölcsön aktuális egyenlegét tette fel mindenkor. Ez hasonló, mint amikor valaki elveszíti szerencsejáték (kártyajáték, kaszinó, rulett stb.) közben pénzét, de hogy tovább játszhasson, kölcsönt vesz fel, váltót ír alá és folytathatja a játékot. Nagy valószínűséggel ezt a kölcsönt éppen a „nyerésben lévő” barát, ismerős adja, hogy még több nyereményre tegyen szert. A mi esetünkben a „barát” a bank, aki azért adja a kölcsönt, hogy azt visszakapja kamataival, kezelési költséggel, hitelbírálati díjjal, egyoldalú kamatemeléssel, költségek devizában történő számolásával, előtörlesztési díj felszámolásával, árfolyamkockázatnak nevezett KIMENETELRE TÖRTÉNŐ FOGADÁSBÓL SZÁRMAZÓ NYEREMÉNNYEL. Nyilvánvalóan ezek a díjak olyan magasak, hogy az eladósított ügyfelek ne tudják fizetni és így a bankok megszerezzék a jelzálogul adott ingatlanjaikat.

Figyelemmel a feljelentésben írtakra, szükséges a Magyarországon folyamatban lévő népirtás megállítása, de legalább csökkentése. A Hágai Nemzetközi Bíróságtól ezt várjuk.

Miskolc, 2018. november 6.

………………………………………………………………………

Lapos Erika

Banki áldozat, hozzátartozói meghatalmazottja

Melléklet: Orbán Viktor paktuma az EU Bankkal.

dr. Wellmann György a Kúria polgári kollégiumának elnöke levele a bankszövetség részére, mely a fenti bűncselekményeken kívül hivatali visszaélés bűncselekményét is kimeríti.

Az EBRD és a magyar kormány paktuma: EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KORMÁNY ÉS AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK KÖZÖTT

A kormány és a pénzvilág közötti megállapodás pontjai alább olvashatóak.

Orbán Viktor miniszterelnök Suma Chakrabarti EBRD elnökkel és Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatójával való tárgyalásai után igen komoly vállalásokat tett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank felé. Ennyit a bankok felelősségéről és elszámoltatásáról.

Itt vannak a vállalások:

§ A bankadó mértéke 2016-2019 közötti időszakban, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-től a bankadó mértéke már az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Az ezt tartalmazó törvényeket a kormány 2015 júniusáig a parlament elé viszi.

§ A kormány vállalta, hogy a devizaalapú hitelek forintosításáról szóló, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy annak kivitelezése során a bankszektorra az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek ne háruljanak.

§ A bankszektort a nem teljesítő hitelek (npl) leépítésében segítő törvénymódosításokat úgy kell megtervezni, hogy azok a nemzetközi legjobb gyakorlatokat tükrözzék, különös tekintettel e programok áttekinthetőségére és piaci alapú működésére.

§ Az ingatlanárverések és kilakoltatások további szigorításától tartózkodni kell.

§ A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó programot ki kell bővíteni és a bekerülési feltételeket pedig lazítani kell.

§ 


A kormány azt is megígérte, hogy a Bankszövetséggel való egyeztetés, sőt, a szervezet jóváhagyása nélkül nem fog új jogszabályokat hozni a magáncsődre és a banki ügyfelek visszamenőleges szerződés módosítására vonatkozóan.

§ Az uniós jogszabályok betartása érdekében a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív hatással lehet – azokon kívül, amelyeket a magyar kormánynak be kell vezetnie az uniós tagságából fakadó kötelezettségéből adódóan. Azaz lényegében nem lesznek újabb büntetőadók.

§ Biztosítják a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon aktív pénzügyi intézmények között – tulajdonosi összetételétől és méretétől függetlenül, az EU egységes belső piacra vonatkozó szabályainak megfelelően, a szabad és fair verseny szellemében.

§ A magyar kormány a szándéknyilatkozatban azt is kijelentette, hogy – rendkívüli helyzetet leszámítva – nem kíván többségi tulajdonrészt szerezni rendszerszinten fontos magyarországi bankokban, és kötelezi magát arra, hogy a következő három évben magánkézbe adja minden, a magyarországi bankokban jelenleg közvetve vagy közvetlenül birtokolt többségi részvénycsomagját.

Cserébe az EBRD növeli majd a hitelezési aktivitását Magyarországon, és több gazdaságfejlesztő-ösztönző programban is aktív szerepet vállal.

Nincs már mire, és nincs már kire várni. Ez végleg beigazolódott.

A "devizahiteleseknek" nem maradt más lehetőségük, mint minden erejükkel azért küzdeni, hogy be tudják azt az alapproblémát bizonyítani, hogy a devizahitel néven bevezetett "termék" valójában vegyes befektetési ügylet. Ez ugyanis alapjaiban megváltoztatná a jogi helyzetet.

Wellmann levele a Bankszövetség részére